Háziporatka okozta betegségek

Szénanátha és asztma

Egy ember a nap folyamán átlagosan 9000 liter levegőt lélegzik be. A levegővel együtt jelentős mennyiségű por is megjárja a légútjainkat, melynek legnagyobb része (98%) szemünk számára láthatatlan. A légutak szerencsére nem teljesen védtelenek a levegőben található por ellen. Az orrüreg egyik feladata a felesleges részecskék kiszűrése. Sajnos ez nem működik 100%-osan. A 0,002 mm-nél kisebb részecskék igen nagy eséllyel eljutnak egészen a tüdőnkig. Ide tartozik a háziporatka ürüléke is, amely amellett, hogy ki tud tapadni az orr-nyálkahártyára, a léghólyagocskákig is képes eljutni.

Szerencsére a legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a környezetében levő porról. Érzékeny személyeknél azonban a háziporral való érintkezés vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását (erős könnyezést és orrfolyást) idézhet elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezhet, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulhatnak ki.

Allergiás megbetegedés általában csak akkor jelentkezik, ha 1 gramm háziporban kb. 10 000 atka van és nem jön létre, ha ez az érték 1000 atka/gramm por alá csökken.

Csalánkiütés, ekcéma

A "szénanáthás", illetve asztmatikus tünetek mellett gyakori, hogy az atkaürülék belégzése vagy érintése bőrtüneteket is előidéz. Ez jelentkezhet csalánkiütés vagy ekcéma formában.

 Diagnózis és kezelés

A háziporatka-allergia diagnózisa felállításának alapja a jellemző tünetek előfordulása, amelyet kiegészíthet alkaros bőrteszttel és/vagy vérből való, IgE-szint meghatározással történő allergéntesztelés. Természetesen a diagnózis felállításához szervesen hozzátartozik a jelentkező tüneteknek megfelelő szakorvosi vizsgálat, mint nátha esetén fül-orr-gégészeti, asztmatikus tüneteknél légzésfunkcióval kiegészített tüdőgyógyászati, bőrtüneteknél bőrgyógyászati szakvizsgálat.

A diagnózis felállításánál a szakorvos komplexen értékeli az összes körülményt és annak megfelelően dönt. Így előfordulhat, hogy IgE-szint emelkedés és/vagy pozitív alkaros bőrteszt (Prick teszt) nélkül, sőt néha annak ellenére is felállítható a háziporatka-allergia diagnózisa.
A labortesztek - Prick és IgE - segíthet az allergia mértékének meghatározásában, azonban tudni kell, hogy ezen vizsgálatok a legtöbbször mindössze irányadó jellegűek.

A háziporatka allergia legjobb kezelése a megelőzés, a háziporatkák számának lehető legerőteljesebb csökkentése.

A kezeléshez tudni kell, hogy a tudomány mai állása szerint a háziporatka-allergia - hasonlóan a többi allergiás megbetegedéshez - oki terápiája nem ismert, mindössze tüneti kezelést tudnak alkalmazni. Ennek lényege a tünetek csökkentése és az allergia súlyosbodásának megelőzése. Kezelésként szóba jöhet antihisztamin, lokális szteroid vagy immunmodulátor-szer alkalmazása.

 

Tünetek

Allergiás nátha

A háziporatka-allergia orrtünetei szinte teljesen megegyeznek a pollenek kiváltotta szénanátha-tünetegyüttessel. Egyedüli különbség talán, hogy háziporatka-allergia esetén inkább az orrdugulás dominál, míg a pollenallergiára az orrfolyás a jellemző. Jellemző tünetek:

orrdugulás, orrfolyás, orrviszketés
tüsszögés
szemvörösség, szemviszketés, könnyezés
szájpadviszketés

Asztma Csalánkiütés, ekcéma

Sok esetben a háziporatka-allergia a kültakarón jelentkezik csalánkiütés, illetve ekcéma (vörös, sokszor száraz felületű foltok a bőrön) formájában.

Jellemző, hogy a tünetek többsége éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik annak köszönhetően, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és az alvás során ér minket a legjelentősebb allergén-kitettség.

Oldal: BETEGSÉGEK
ATKAIRTÁS FELSŐFOKON A XXI.SZ. TECNOLÓGIÁJÁVAL - © 2008 - 2024 - atka.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat